Az Osztrák-Magyar Monarchia hadirepülő jelvényei

Az Érem c. folyóiratnak az 1973. évi 2. számában jelent meg Tálas Gézának a fenti címmel közölt írása, fekete-fehér, néhol elmosódott, a kezdetleges nyomdatechnika korlátait hűen tükröző fotó- és rajzmelléklettel.

Egyfelől kötve hiszem, hogy azt sokan a kortársaim közül olvasták volna, vagy egyáltalán tudnak a cikk létezéséről, másfelől az eltelt 45 évben megjelent újabb, immár szélesebb körhöz elérést biztosító digitális médiumok lényegesen jobb lehetőséget biztosítanak az információ átadásához, így szükségesnek tartottam, hogy ha nem is teljes terjedelmében, de főbb pontjaiban újraközöljem az írást, immár színesben is hozzáférhető fotókkal a tárgyalt jelvényekről. Ahol színes fotó nem volt megtalálható, ott az eredeti cikkben szereplő ábrát mutatom be.

Bővebben

Reklámok

1939M tiszti zubbony

M1939 tiszti zubbonyNemrég került hozzám egy gépkocsizó vonatcsapatos ezredes zubbonya, a Facebook-on már latható egy fénykép erejéig, most a róla készült 16 fotó felhasználásával egy videót készítettem, amiben bemutatom a zubbonyt általánosságban és utána a konkrét darabot is részletesebben, a kitüntetésekkel együtt.
A videó angol nyelvű, hogy egy kicsit elvigyük a hírünket az angolszász világba, s hogy az is megismerhesse a II. világháborús uniformisunk egy darabját, aki a magyart nem bírja feltétlenül. Bővebben

Mindszenty József megítélése a kommunista propagandában

Mindszenty-Jozsef_MK[1] Mindszenty József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda, a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja volt – és közellenség.

A szovjet megszállás után személye – akárcsak a teljes magyar katolikus egyház – nemkívánatos lett, s még inkább azzá vált, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy semmilyen erőfeszítés ellenére nem fog behódolni a külföld által diktált politikának, az új világi hatalomnak. 1947-48-tól már nyíltan, a tömegtájékoztatás szintjén támadta őt és az egyházat is a kommunista ideológia és zsurnalisztika, egymást érték a kiadványok, amikben vagy mocskolták, vagy – letartóztatása után – legyőzését ünnepelték. Bővebben

Nyugalmazott bíró útlevele a Horthy-korszakból

utl00 Hosszabb ideje nem került a birtokomba semmi igazságszolgáltatással kapcsolatos dolog, ami újdonságot jelentett volna a gyűjteményemben, illetve megmutattam volna új szerzeményként itt, de most a héten megtört a jég, a Darabanth-tól megérkezett az egyik utolsó árverésen vásárolt iratom, egy Horthy-féle útlevél. Tudom, nem nagy durranás a maga nemében, százával vannak ilyen és hasonló iratok a piacon, de egyrészt a számos vasúti és egyéb igazolványom között ilyenem még nem volt, másrészt pedig – akárcsak a gyűjteményemben lévő, számomra legkedvesebb tárgyak – ez is egy jogászhoz köthető természetesen, egy volt kollégáé volt. Bővebben

Ezrednapi megemlékezés és kiállítás

coverA mai napon részt vettem Székesfehérváron a Magyar Királyi “Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Egyesület által rendezett megemlékezésen és kiállítás-megnyitón Laborc György Péter barátom meghívásával. Az eseményre ugyanabban az épületben került sor, amely annak idején az ezred laktanyájaként szolgált, ma – egyebek mellett – a helyőrség-történeti kiállításnak ad otthont.
(Meg kell jegyezni, hogy az ezredtörténeti kiállítást – zömében saját kollekcióikat gazdagító darabokra építve – két fiatal gyűjtő, Böhm Martin és Dósa János szervezte meg, készítette elő, és mutatta be.) Bővebben

Bíró katonai igazolványa a Rákosi-korszakban

repas0A héten szereztem és tegnap érkezett meg a postával az alább megtalálható katonai igazolvány. Vannak már katonai szolgálattal összefüggő irataim az igazságszolgáltatásban dolgozókkal kapcsolatban, de ez most “egy új nyár első fecskéje” volt, ugyanis a múlt század közepéről, az ötvenes évekből származik, a tulajdonosa bíró volt, a tisztséghez kapcsolódó bejegyzések is vannak a könyvben.

Dr. Répás József irata volt valaha ez a megviselt okmány, a Szegedi Honvéd Kiegészítő Parancsnokság állította ki neki 1951. április 13-án, érdekes módon 38 éves korában. Bővebben

A bíró, aki nem akart többé ítélkezni

2009 januárja óta létezik és látható a nagyobb városokban egy jogi vonatkozású vándorkiállítás Németországban “Egykor ez volt a jog – katonák és civilek a Wehrmacht bíróságai előtt” címmel, amely betekintést enged a harmadik birodalom katonai bíróságai működésének rendszerébe, amelyben a második világháború ideje alatt mintegy 20.000 embert végeztek ki mint szökevényt, szabotőrt, vagy árulót. Egyike volt ezeknek a kiállításon “tettesként” megjelölt személyeknek Werner Lueben, a birodalmi katonai bíróság egyik volt bírája, aki önkezével vetett véget életének 1944-ben. Bővebben