Az Osztrák-Magyar Monarchia hadirepülő jelvényei

Az Érem c. folyóiratnak az 1973. évi 2. számában jelent meg Tálas Gézának a fenti címmel közölt írása, fekete-fehér, néhol elmosódott, a kezdetleges nyomdatechnika korlátait hűen tükröző fotó- és rajzmelléklettel.

Egyfelől kötve hiszem, hogy azt sokan a kortársaim közül olvasták volna, vagy egyáltalán tudnak a cikk létezéséről, másfelől az eltelt 45 évben megjelent újabb, immár szélesebb körhöz elérést biztosító digitális médiumok lényegesen jobb lehetőséget biztosítanak az információ átadásához, így szükségesnek tartottam, hogy ha nem is teljes terjedelmében, de főbb pontjaiban újraközöljem az írást, immár színesben is hozzáférhető fotókkal a tárgyalt jelvényekről. Ahol színes fotó nem volt megtalálható, ott az eredeti cikkben szereplő ábrát mutatom be.

A színes fotók egy amerikai árverés katalógusából származnak, sajnos szerény információim szerint is több hamisítvány van köztük, a képek által közölt információt ezért kéretik fenntartással kezelni.


1. Tábori pilótajelvény. 1912—1913. Prototípus.

41×63 mm átmérőjű, ovális zöld zománcozású tölgykoszorúra erősített jobbra néző kiterjesztett szárnyú sassal. A koszorú találkozásánál az osztrák császári korona, alul fehér zománcozott pajzson vörös “F.J.1”. (I. Ferenc József monogramja) látható. Ez a jelvénytípus nagyon ritka. Az Aero 1913-as évfolyamából tudjuk, hogy evvel három magyar származású pilótát is kitüntették. Ebből a prototípusból még Magyarországon nem került elő egyetlen példány sem.


2. Tábori pilótajelvény. 1913—1915. Nem rendszeresített típus.

A világháború kezdetén meghatározták a pilótajelvények elnyerésének feltételeit. Eszerint vagy tíz eredményes repülés — beleértve az ellenséges területet is — egyenként kétórás időtartammal, vagy hadi tény (légigyőzelmek, eredményes bombavetés stb.) véghezvitele volt szükséges ahhoz, hogy egyévi időtartamra odaítéljék a jelvényt. Ha három egymás utáni háborús esztendőben a pilóta kiérdemelte a jelvény viselésének jogát, megkapta véglegesen. Az alapszabálytól eltérően nem egy, hanem két fokozatban adományozták. A másodszori adományozású anyaga ezüst. Mérete 41×62 mm. A kiterjesztett szárnyú sas feje balra néz. Az első adományozású jelvény anyaga patinázott bronz. Méret és leírás azonos az előzővel, de a jelvény kiképzése domború. Mindkettő hátlapján a gyártó cég neve “J. Zimbler Wien VII.” olvasható.
E nem rendszeresített típust Csicsery Gyula re. ezredes és Kämmerer Andor re. őrnagy egybehangzóan, mint „extra” kivitelű jelvényt határozták meg, melyet a Wienerneustadt-i repülőiskolán végzett kiváló minősítésű tisztek készíttettek bajtársi együvé tartozásuk jelzésére. Ezek viselését később megtiltották.


3. Tábori pilóta jelvény. 1913—1916. Rendszeresített típus.

Az 1913. június 28-iki Rendeleti Közlönyben leírt, hivatalos kiadású jelvény. Formája megmaradt a világháború végéig, több változtatással. Az 1. számú jelvény koszorúját és monogramját, a 2. számú jelvény sasát egyesítették benne.
a) Másodszori adományozás. Anyaga ezüst, a sas patinázott bronz.
b) Első adományozás. Anyaga tűzaranyozott bronz, a sas patinázott bronz.


4. Tábori pilóta jelvény. 1917 eleje.

I. Ferenc József halála után (1916. november 21.) a 3. számú jelvény mintájára készítették, de „К ” (IV. Károly) monogrammal. Méret és leírás ua. mint a 3. számnál. A hátlapon virágszirom beütés látható. Egy fokozatban, csak bronzban készült. Rendkívül ritka.


5. Tábori pilótajelvény 1917—1918.

1917. szeptember 10-én alapította IV. Károly. Leírása mint a 4. számé, de mérete 40,4×61,4 mm. Az eltérés annyi, hogy a Habsburg korona helyett két — az osztrák császári és a magyar királyi — korona van rajta. Hátlapján a Zimbler cég beütése látható.
Megjegyzés: Ez a típus előkerült szerényebb kivitelben is. A koronák zománcozott drágakövei, valamint az összekötő szalagok (legenda) zománcozása hiányzik. A hátlapon beütés nincs.


6. Tábori megfigyelő jelvény. 1917—1918.

IV. Károly 1917. május 13-án kelt rendeletében a jobb mellen viselendő „Légjáró jelvényt” rendszeresített, melyet a légjárócsapat parancsnoka előterjesztésére azok kapják, akik „a repülőgép-megfigyelők és a léggömb-vezetők számára esetenként megállapított feltételeknek megfelelnek”. Akik korábban megkapták a tábori pilóta jelvényt is, csak az utóbbit viselhetik. A világháború alatt a korábbi feltételeken túl még eredményes felderítő, légifényképészeti stb. harci cselekményt kellett végrehajtani elnyeréséhez.
Leírása: Az 54×57 mm ovális fehér zománcozású koszorúban balra néző két-két villámot karmaiban tartó tűzaranyozott sas van erősítve. A koszorú találkozásánál fehér zománcozott pajzsban vörös „К” (IV. Károly) monogram van, alul pedig a zománcozott osztrák és a magyar államcímert a Habsburg-ház címere köti össze. Anyaga tűzaranyozott bronz. Hátlapján a gyártó cég „Bruder Schneider Wien” neve olvasható.
Megjegyzés: Az alapító rendeletben az elnevezés kettős: „léghajósjelvénynek” és „légjáró jelvénynek” nevezik egyidejűleg. A világháború végére alakult ki az egységes „osztrák—magyar tábori megfigyelő jelvény” elnevezés.


7. Haditengerészeti pilótajelvény 1915—1918.

Az osztrák—magyar flottánál szolgálatot teljesítő hidroplánpilóták részére rendszeresítette 1915 februárjában I. Ferenc József. Elnyerésének feltételei megegyeztek a 2. számúéval. Ismeretes, hogy a monarchia haditengerészletének kevés vízi repülőgépe volt, ezért a jelvény nagyon ritka.
Leírása: 34×42 mm átmérőjű ovális piros-fehér-piros (a hadiflotta zászlószíne) egyenlő színezéssel vízszintesen osztott zománcszalagra van erősítve egy jobb irányba repülő ezüst sirály. Alján fekete zománcpajzson a hadiflotta
címere: a horgonyon nyugvó osztrák császári korona van erősítve.


8. Haditengerészeti megfigyelő jelvény 1917—1918.

1917 elején alapította IV. Károly a 6. számú jelvény feltételei alapján, a haditengerészeti repülő és léghajós szolgálatban.
Leírása: 43X67,5 mm átmérőjű fehér zománcozású levélkoszorúra erősített feketére edzett balra szálló sirály, mely karmaiban 3—3 villámot tart. A koszorú találkozásánál felül piros-fehér-piros vízszintes pólyás pajzsban
fekete „K” monogram van, alul a levélkoszorú vonalában álló osztrák és magyar államcímert a Habsburg-ház címere köti össze. Anyaga tűzaranyozott bronz. Hátlapján a Zimbler cég beütése van. Valamennyi felsorolt jelvényt RR-re, míg az 1. és 8. számút RRR-re értékelhetjük.

A világháború éveiben a pilóták „elit” alakulatnak számítottak 1917-től a pilótajelvény tulajdonosa ha tiszt, havi 150 Korona, ha legénységi állományú volt, akkor havi 120 Korona szolgálati pótdíjat kapott. A jelvények tulajdonosai nevük után viselhették a „tábori pilóta”, ill. „tábori megfigyelő” címet.
A monarchia összeomlása után a magyar honvédségnél engedélyezték a világháborús pilóta jelvények további viselését.
A 3—8-as sorszámú jelvényeknek van miniatűrje is.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: